Két emberfajta van, akit nehéz meggyőzni, arról, hogy nincs igaza.
Az egyik, a buta, aki, bár nem érti a problémát, de kitart az igaza mellett. Ez elég idegesítő. Hiszen mondhatsz bármit, nem fog kompromisszumot kötni. Látod a szemében, hogy igazából lövése sincs, miért mond ellent...de ellentmond. Meggyőződésből...vagy nem tudom. Ezekből születnek az olyan érvek, mint: Az biztos, hogy nem igaz. Biztos, hogy nem. Ja, ezzel aztán meggyőztél öcsém. mért nem mondtad hamarabb...
Amásik az okos ember. Ez is vicces. Tisztában van azzal, hogy ő okos, tehát mindig igaza van. De az okos embereknél is eljön néha a rövidzárlat. Ilyenkor képesek irtózatosan nagy baromságokat állítani, hittel. Hiszen nekik mindig igazuk van. Valószínű, hogy egy másik pillanatban nem gondolnák már azt, amit akkor, de nem lehet meggyőzni őket. Az ő érvük: Pontosan ez történ. Pontosan így van. Hiszen megszokták, hogy az ő gondolataik mindig pontosak, tökéletesek.
Vicces az ilyen esetekkel találkozni. Nekem mindkettőhöz volt szerencsém az elmúlt napokban, ezért gondoltam, megörökítem. Igyekszem általában ilyenkor higgadt maradni.:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.